Ett�l a perct�l kezdtem vezetni a terepj�r� csodaut�nkat, vissza, az este elhagyott 9-es f��tra, majd azon tov�bb a szigetorsz�g leg�szakibb cs�cs�t lev�gva, kelet fel�. Egy�bk�nt ez az �t a f�v�rosb�l indul �szakon, �s majdnem a sziget d�li cs�csk�ig fut, mialatt v�gigj�rja a teljes keleti, vagyis a Csendes-�ce�ni partot. Csak egy kis szakaszon ker�l a parttal p�rhuzamos, keskeny gerinc m�g�. Az �t teljes hossza kb. 380 km.

H�romnegyed �r�nyi utaz�s ut�n, az �t legmagasabb pontj�n, egy �tsz�li gy�m�lcs�rus b�d�n�l meg�lltunk bar�tkozni mindenf�le, sz�munkra ismeretlen gy�m�lccsel, de v�g�l nem v�s�roltunk. A kistermet�, j�s�gos tekintet� ferdeszem egyre csak ny�jtogatott fel�nk k�l�nb�z� dobozaib�l fel-felkapva valamiket, amikkel �n bizalmatlan voltam, Gyuri pedig csak szeml�l�d�tt. B�rmennyire is izgattak azok az isteni gy�m�lcs�k, am�g nem voltak referenci�im, nem k�v�ntam kapcsolatba ker�lni egyikkel sem.

- Hossz� ideig aut�zgatunk m�g ebben az orsz�gban! – mondtam. Majdcsak m�dunk lesz egy megismerked�sre.

Az �t a tov�bbiakban m�r lefel� vezetett. �s alig gurulunk sz�z m�tert, a hegyoldallal kiny�lt az erd� is, �s abban a pillanatban megl�ttuk a keleti partot, az �ce�nt. Az volt a nap esem�nye. A Csendes-�ce�n. A t�volban, a partt�l tal�n 20 kilom�ternyire, keletre, egy kisebb sziget, a Kueiluantao fek�dt b�k�sen, mint egy tekn�c. S�r� k�dbe burkol�dz� erd� bor�totta.

Nem v�rtam, nem k�sz�ltem, nem is gondoltam r� kor�bban, de ahogy az aut�ban �lve a part fel� haladtunk, percekig fennk�lt �rz�seim voltak. Egy�ltal�n nem vagyok romantikus alkat, de azokban a percekben sz�rnyaltam a boldogs�gt�l. Egy f�ldi l�t els� �s egyetlen l�tv�ny�t�l �s a tudatt�l, hogy �me, ez is megadatott, a Vil�gegyetem Nagy �p�t�mestere elhozta, megadta nekem ezt a lehet�s�get. �me a Csendes-�ce�n! Valahol a t�volban, nagyon-nagyon messze f�st�l�ghet a Mauna-Kea, Hawaii 4200 m�tern�l is magasabb vulk�nja, oldal�n az endemikus Argyroxiphium sandwicense n�v�nyk�l�nlegess�g�vel, helyiek nyelv�n Maunakea, angolul Silver sword p�ld�nyaival, amit magyarul ez�stkardnak neveznek. V�gy�lmom az a csodan�v�ny. Ilyen �s hasonl� gondolatokt�l percekig a mennyekben j�rtam.

Azt�n a kanyarok visszat�r�tettek a vol�n m�g�, ahol utunk m�r d�l fel�, az �ce�nparttal p�rhuzamosan, erd�k sz�l�n, sz�nt�f�ldek k�z�tt fogyni kezdett. Gyuri, h�trabillent fejjel az igazak �lm�t aludta, pr�b�lta �jszakai restanci�it rendezni. B�natomra, hamarosan elhagyva a 9-es utat egyben a keleti part legnagyobb kiterjed�s� alf�ldj�t, �s m�r a 7-es �ton d�lnyugatra aut�ztunk a sziget belseje fel�. A hegyek k�z�tt hamar es�felh�k kerget�ztek, majd esni kezdett. Nem elviselhetetlen�l, de rem�nytelen�l.