Az orsz�g rosszul �llt sz�n dolg�ban, az iskol�ban h�rom m�szakban volt tan�t�s, mert nem volt el�g sz�n a tantermek f�t�s�re. J�l eml�kszem, mindenki az iskolat�sk�j�ban vitt hazulr�l egy-k�t darab toj�sbrikettet, vagy szimpla szenet. Azzal eg�sz�tett�k ki a megl�v� k�szletet. Azon a napon rossz �rz�sekkel indultam haza az iskol�b�l.

Ugyanis el�z� este a reform�tus templom mellett, amint befordultam a sarkon, biciklimmel egy nagy s�t�t valaminek �tk�ztem. R�zuhantam, kiter�ltem rajta. A s�t�tbe csak azt �reztem, hogy valami orm�tlans�g, teljesen szokatlan, sz�r�s t�meg. Kellett egy-k�t pillanat, am�g felfogtam, hogy mi is t�rt�nt velem. Egy fekete, d�gl�tt l�ra zuhantam. Az ijedts�g �s az undor kimondhatatlanul felzaklatott, am�g lem�sztam �s biciklimet is kiszabad�tottam a j�rd�t teljesen elfoglal�, s�t�tben �szrevehetetlen �llattetemr�l. Azt�n az a borzong�s sok�ig elk�s�rt, hetekig betegesen sajn�ltam, hisz nagyon vonz�dtam a lovakhoz. K�s�bb m�r mosolyogva gondoltam, hogy ennyire az�rt m�gse kellett volna. Szerencs�tlen p�ra elesett �s megfulladt a szersz�mait�l. R�szeg gazd�ja – Laci apja - nem volt k�pes kiszabad�tani. Ott is hagyta �jszak�ra.

�gy m�snap gyalog mentem a suliba, nem tudtam szabadulni az el�z� esti kalandt�l.

Hazafel�, az Arany J�nos utc�ban, a piact�r sark�n�l a ker�t�s mellett id�s n�nike �llt a sz�rk�letben, kis kos�r hevert a l�b�n�l, � maga a ker�t�st fogta �s mozdulatlanul n�zett maga el�. J�akarat� kis k�ly�k voltam, eszembe jutottak a kiscserk�szi intelmek, fogadalmak, t�bbek k�z�tt az is, hogy seg�ts�k a bajbajutottakat. �gy sem volt m�g meg a napi j�tettem, h�t itt az alkalom - gondoltam -, �s megsz�l�tottam a n�nit.

- Rosszul tetszik lenni? Seg�thetek a kosar�t vinni?

Azt�n n�h�ny m�sodperc m�lva a n�ni megsz�lalt.

- H�t megtenn�d, hogy az Arany J�nos utca tizen�tig seg�ten�d elhozni? Nem �rzem j�l magam. Meg kellett �llnom egy kicsit, de m�r h�sz perce itt v�rok, kapaszkodom a ker�t�sbe. Nem mertem elindulni.

Fogtam a kosarat �s l�pkedtem a n�ni mellett. Belekarolni nem tudtam, hogy l�pteit is seg�tsem, hisz picike voltam. Alig tizenk�t �ves. 

A kapuhoz �rve h�l�san k�sz�nte a seg�ts�gem, megdics�rt, hogy milyen j�l nevelt fi� vagyok. A s�t�tben kih�ztam magam �s a rossz Szenderszki P�terre gondoltam. � volt az oszt�ly rossza. Ha ezt most hallhatn�! Neki ilyen elismer�st tal�n m�g soha sem mondtak. Hogy is mondhattak volna, mikor maga volt az �rd�g.

Ilyen �s hasonl�, gyerekes villan�saim k�zben a n�ni a nevemet k�rdezte, �s megh�vott vas�rnap d�lut�nra. Azt mondta, hogy vas�rnap a professzor �r is itthon lesz. D�lel�tt tarokkozik a bar�taival, de ha d�lut�n megyek, sok �rdekes dolgot fog mutatni, csak menjek el. Sz�lok a professzor �rnak, hogy v�rjon. Majd megism�telte, hogy „ de biztosan elmenjek!”

Nagyon lassan m�ltak a napok, �s �n nagy izgalommal v�rtam a vas�rnapot. Sz�rke h�tk�znapjaimban soha, semmi nem t�rt�nt, Csak tegnap az a l�, ma meg ez a megh�v�s…, �gy azt�n nagydolognak t�nt, hogy  engem egy professzor b�csi v�r. L�tom�saim voltak, mindenf�le zagyvas�g, hisz addig nem l�ttam m�g professzort. Igaz, l�ttam m�r a Balatont, a Vil�gifj�s�gi Tal�lkoz�n egy lilapal�stos n�gert is, a Bakonyban meg vaddiszn�t, de ez valahogy teljesen m�s.  Furdalt is a k�v�ncsis�g, de nagyon.

Vas�rnap d�lut�n becsengettem. M�g a kapucseng� sem volt szokv�nyos. Nem olyan csengety� volt, mint n�lunk, amit egy vastag fekete dr�t r�ncig�l�s�val kellett megsz�laltatni, hanem igazi cseng�, aminek kis gombja volt �s csak egy picit kellett megnyomni. M�ris hallottam a h�zb�l a cseng� hangot. Hideg volt, de izgalmamban a tenyerem is izzadt.

Magas, kiss� hajtott h�t�, micisapk�s, kacki�s bajsz� b�csi nyitott ajt�t, �s megk�rdezte, hogy kit keresek. Kiss� b�tortalanul, kiss� t�ntetve v�laszoltam, hogy a professzor b�csit keresem, �s a nevemet mondtam.

- �, fiatal �r! Van szerencs�m! F�radj be, m�r v�rtalak. Amint kaput nyitott, nyomban kez�t ny�jtotta �s sz�les, hangos besz�d�vel folytatta.

- Te vagy az a fiatalember, aki hazaseg�tette a feles�gemet? Sz�p dolog volt! K�sz�n�m! �s am�g bel�pt�nk a lak�sba, m�g t�bb hasonl�t mondott. Az el�szoba a szekr�nyk�kt�l, meg polcokt�l annyira zs�foltnak l�tszott, hogy szinte semmit nem lehetett l�tni, csak a szorult helyzetemre eml�kszem, meg a szemk�zti ajt� feletti d�mvad tr�fe�ra. Hatalmas lap�tja messze beter�ti a b�csihoz �s a h�zhoz f�z�d� ifj�kori eml�keimet.

          Amint a szob�j�ba l�ptem, a l�bam a f�ldbe gy�kerezett. Csak �lltam, �s nem hittem a szememnek. A falon nagy dobozokban mindenf�le lepke volt gombost�kre t�zve, h�rmas csoportokban. Kett� �gy rendesen, a harmadiknak a fon�kja l�tszott. Az asztal�n �lkapocs n�lk�li koponya �llt, megszeppenve n�ztem �res szem�be, majd megint, �s megint. Mellette, prepar�l� deszk�kon, milli�nyi gombost� k�z�tt pap�rcs�kokkal letakarva, megint csak lepk�k. Egy nyitott ajtaj� szekr�nyben fi�kszer� dobozok f�lig kih�zva, �s azokban is lepk�k sz�zai, ezrei. Lassan zuhant r�m a tudat, hogy tulajdonk�ppen mit is l�tok, de azt�n hat�rozottan, rend�thetetlen�l biztos voltam abban, hogy pontosan ez az, amit nekem tal�ltak kis.

Ez 1951-52 tel�n volt. A professzor b�csi Dr. Ga�l Istv�n geol�gus, archeol�gus, muzeol�gus, a Magyar Term�szettudom�nyi M�zeum �llatt�r�nak megb�zott igazgat�ja, amat�r lepk�sz. Att�l a napt�l � volt a tan�t�mesterem, tan�csad�m, j�tev�m n�h�ny �vig, vagyis hal�l�ig

                                                            *

A N�gr�d megyei �sag�rdon, egyszer� falusi evang�likus lelk�sz csal�dj�nak els� gyermekek�nt sz�letett 1877. november 10-�n. M�r kor�n felismerte a term�szet kiismerhetetlen gazdags�g�t, ir�nta �rzett elhivatotts�ga arra k�sztette, hogy tan�ri p�ly�ra menjen. �lma v�gy volt, hogy a term�szetet a szabadban, k�zvetlen k�zelr�l tanulm�nyozhassa. Mindent elk�vetett az�rt, hogy ezt tehesse.

Egyetemi tanulm�nyait a Kolozsv�ri Term�szettudom�nyi Egyetem term�szetrajz-f�ldrajzszakos hallgat�jak�nt kezdte, majd Budapesten az E�tv�s L�r�nd Tudom�ny Egyetemen fejezte be. Diplom�t 1905-ben kapott. M�g ebbe az �vben �sl�nytanb�l �s f�ldtanb�l doktori c�met szerzett.

Mint Koch Antal tan�tv�ny, sz�les �rdekl�d�si k�rrel �s nagy tud�sv�ggyal kezdte kutat�sait. A legels� st�tusza a D�vai F�re�liskol�ban volt, ahol tan�t�s mellett, akkor m�g csak saj�t k�lts�g�n a D�vai S�sforr�s k�r�li vit�t 1910-ben v�g�rv�nyesen tiszt�zta. Erd�ly sz�mos pontj�n megfordult, �gy a Maros v�lgy�nek kialakul�s�t is vizsg�lta, melyr�l alapoz� dolgozatokban sz�molt be F�lrajzi �s F�ldtani k�zlem�nyekben.

M�r 1911-ben foglalkoztatta az Erd�lyi Medence f�ldg�zkutat�sa.

1912-t�l Budapesten is tan�tott, de a Hunyad-megyei R�kosd szarmata kori csig�i is foglalkoztatt�k, els�sorban faunisztikai szempontb�l, �s az err�l �rott munk�j�t 1916-ban, Budapesten adta ki. Ez a magyar nyelv� kiadv�nya egyszerre h�ress� tette szeml�letv�lt�sa �s rendhagy� tudom�nyos st�lusa miatt. Ez volt az els� olyan munka, mely egy teljes f�ldt�rt�neti kort �tfog�an �rt le a felkutatott csigafauna alapj�n. Ennek hat�s�ra a Kolozsv�ri Egyetem mag�ntan�ra lett.

K�zben egyre gyarapod� bibliogr�fi�ja m�r k�zel harminc�t tudom�nyos dolgozatot, �s tucatnyi k�zlem�nyt sz�ml�lt.

A Vil�gh�bor� az � �let�ben is nyomot hagyott. Tizenkilenc havi frontszolg�latot teljes�tett az olasz fronton, ahonnan betegen t�rt haza,1918-ban, �s egy id�re k�nytelen volt felhagyni a tudom�nnyal. Tart�s fel�p�l�sre volt sz�ks�ge.

1919-t�l 1924-ig a Szegedi Tudom�ny Egyetemen oktatott. Ett�l az id�t�l kezdve foglalkoztatta f�ld alatti sz�nhidrog�n mez�k el�fordul�s�nak lehet�s�ge, Szeged t�rs�g�ben. A kit�z�tt munk�khoz programot is k�sz�tett. N�h�ny sek�ly m�lys�g� f�r�st is v�gzett saj�t k�lts�g�n, �s a vizekben l�v� g�zok alapj�n sokkal komolyabb f�r�sokat tervezett. Azonban a korabeli n�met kutat�k �rdekelts�g�vel �tk�ztek elk�pzel�sei, �gy nem kaphatott sem erk�lcsi, sem anyagi t�mogat�st a tervei megval�s�t�s�hoz. Az egyik �jszegedi f�r�s�val melegvizet tal�lt.

1925-be a Term�szettudom�nyi M�zeum �llatt�r�nak megb�zott igazgat�ja lett, amit hal�l�ig ell�tott.

Gy�m�lcs�z� �let�t a tudom�nyos munk�nak �s publik�l�snak szentelte. �rthet�en, �zes magyars�ggal �rta munk�it. El�rt eredm�nyei�rt a „F�ld �s �sv�nytani Kutat�sok Kandid�tusa” c�met kapta 1953-ban.

Szerte�gaz� �rdekl�d�se sz�mos ter�leten tal�lt megfelel� t�m�t munk�lataihoz, tudom�nyos szeml�let�nek �lland� csiszol�s�hoz. �r�saiban helyt kaptak aranytartalm� k�pz�dm�nyek, r�zb�ny�k, de �rt vas�tvonalakr�l, k�lt�z� madarakr�l, andezit-turfitr�l, hazai f�ldg�z el�fordul�sokr�l, r�diumb�ny�kr�l, f�r�kagyl�kr�l, mamut leletekr�l, �semberekr�l, barlangkutat�sr�l, a harmadkori �s-orrszarv�r�l, lepk�kr�l, sz�p magyar t�jakr�l, a szak�rt�i v�lem�nyek etik�j�r�l, �s m�g sok egy�br�l, m�gis, sz�m�ra a legfontosabb csakis a geol�gia �s az �s�llattan maradt.

Sz�mos k�nyvet ismertetett, vagy b�r�lt. Rossz szemmel n�zte a pontatlan tudom�nyos �r�sokat, melyekr�l a v�lem�ny�t k�l�nb�z� foly�iratokban k�zz� is tette. T�bb, mint �tsz�z dolgozat sz�rmazik toll�b�l.

B�rmerre j�rt a K�rp�t-medenc�ben, geol�giai, vagy �sat�si munk�in, minden�tt vele volt az elmaradhatatlan lepkeh�l�ja. Gy�jtem�nye �rt�k�t akkor legink�bb a T�rt�nelmi Magyarorsz�g �sszes ismert nappali lepkefaja adta. Id�sebb kor�ban rendszeresen gyarap�totta lepkegy�jtem�ny�t fiv�r�n�l, Inot�n, az er�m� f�nyein�l, �s bar�ti, rokoni kapcsolatok r�v�n Szokoly�n, �s term�szetesen Budapest k�rny�k�n.

Kritikusan, egyben p�ld�san v�logatta meg bar�tait. Ehhez tudni kell, hogy im�dta a felvid�ket, Erd�lyt �s egyben a K�rp�t-koszor�t. A sz� teljes �rtelm�ben „nagy magyar” volt, �s sz�vf�jdalma: Trianon!

Az egyetemi tan�t�st hal�l�ig (1956. 04. 25. Magyar �letrajzi lexikon; 1957. 04. 25. F�ldtani K�zlem�ny LXXXVIII. K�tet; az els� adat hiteles) folytatta.

Legnagyobb �r�sai: Az erd�lyi met�ng�z kutat�s kritikai megvil�g�t�sban (Kolozsv�r, 1913); A f�ld t�rt�nete (Budapest, 1924.�); Amit rosszul tudunk, /avagy/ Term�szettudom�nyi Koholm�nyok �s bal�t�letek (Budapest,1936.); A B�nhidai Szel�m barlang „hi�n�s” r�tege (Budapest), 1943.).

Gondolatait �s eredm�nyeit 146 publik�ci�ban tette k�zz�.

Hal�la ut�n a lepkegy�jtem�nye a Szegedi Tan�rk�pz� F�iskola �llatt�r�ba ker�lt, melyet a Szegedi J�zsef Attila Tudom�ny Egyetem akkori szaktekint�lye �s professzora, Dr. M�cz�r L�szl� k�zbenj�r�s�val v�s�roltak meg a csal�dt�l. Egyetlen fia, Ga�l Elem�r emigr�ci�ban �lt, aki m�szaki ember l�v�n, nem tartott ig�nyt az apai �r�ks�gre. Ez�rt a csal�d – a professzor �r feles�ge, a  professor �r fiv�re, �s fi�nak feles�ge – �gy gondolta, hogy a gy�jtem�nyt nekem aj�nd�kozz�k, n�lam lenne a legjobb helye, de az emigr�ci�ban �l� fia ezt nagyon ellenezte, annak ellen�re, hogy velem soha sem tal�lkozott.

                                                 *

Ha nem k�s�rem haza gyeng�lked� feles�g�t, Margit n�nit, tal�n soha nem jut eszembe a lepk�k vil�ga, amit�l oly sok j� �s sz�p dolgot kaptam, amit�l �rdekes �s eml�kezetes dolgokban volt r�szem, oly sok hasonl� identit�s� emberrel ismerkedtem meg, �s e kerek vil�gnak annyi sz�p, nevezetes, mes�s, sokszor vesz�lyes hely�re juthattam el. Mindezek n�lk�l - ahogy ma, lassan hatvan �v ut�n l�tom, nem lehetne teljes az �letem.

Egy meghat�roz� szeml�let lett �r�k�m: a term�szet tisztelete, csod�lata. Egy mondatban le�rva ez tal�n semmit sem jelent, de ezzel �lni egy �letet, maga egy hitvall�s. �s mindezt egy olyan embert�l kaptam, aki b�r ateista volt, a term�szetet vallotta isten�nek.