A t�rsadalom folytonos v�ltoz�s�r�l is voltak �rdekes elm�letei. Szerinte a kommunizmus a vil�g legterm�szetesebb dolga. Nincs �r, szolga, gazdag, szeg�ny, szabadon mozoghat mindenki. Mindig vannak karizmatikus vezet�k, akik k�r� kisebb-nagyobb csoportok, sokszor szekt�k t�m�r�lnek. Ami�ta vil�g a vil�g, m�r sok ezer szekta, testv�ri k�z�ss�g keletkezett �s bukott meg. Ezek a k�z�ss�gek matematikai pontoss�ggal hetven �v ut�n, azaz h�rom gener�ci� eltelt�vel �sszeomlanak. Az els� gener�ci� az alap�t�, a m�sodik m�g betartja az apai szok�sokat. A harmadik m�r l�zad, nem �rti, mi�rt kell engedelmeskedni r�gi szok�soknak. Ett�l azt�n lavinaszer� �sszeoml�s k�vetkezik. Az I. Vil�gh�bor�ban a n�metek hallott�k, hogy l�tezik egy politikai kalandor. Ez volt Lenin. K�rm�nfont �ton, titokban, egy lez�rt vagonban �tcsemp�szt�k Oroszorsz�gba, a h�bor�t�l �s szeg�nys�gt�l elcsig�zott n�p �l�re. Mindezt a francia forradalom mint�j�ra. Pontosan hetven �v eltelt�vel, 1989-ben felbomlott a hatalmas g�pezet. De visszakanyarodva Kiss �let�tj�hoz, �jabb m�rf�ldk�vel tal�lkozunk.

Hongkongi megm�rettet�se ut�n h�trahagyva p�nzt, h�rnevet �s rangot, K�n�ba zar�ndokolt. Egy buddhista kolostor vend�gek�nt ism�t t�rt engedett tudom�nyok ir�nti v�gy�nak. M�r kora ifj�s�g�ban p�ldak�pe volt K�r�sy Csoma S�ndor, aki az akkor ismert tanok alapj�n elindult az �shaza megkeres�s�re. Sejtette, hogy Julianus bar�t �s t�rsa nem j� utat j�rtak, ez�rt a vil�gj�r�sa k�zben sz�mos el�rhet�  k�nyvt�rat b�jva, t�bb adatot is tal�lt ehhez a t�m�hoz. Tal�lt egy levelet, amir�l a tudom�nyos vil�g ma sem sokat tud. Val�sz�n� az�rt, mert az ma is mag�nk�zen van. A levelet M�ty�s kir�lyunknak �rta valamelyik orosz c�r, melyben M�ty�st az „Ujgurok t�volba szakadt kir�ly�nak” sz�l�totta. Ez az�rt annyira nem lehet meglep�, hisz K�r�si, aki G�tting�ban v�gezte az egyetemet, tal�lkozott ezzel az elm�lettel. De mi enn�l is t�bb; Jap�nban m�r �vsz�zadok �ta �gy tan�tj�k az egyetemeken, hogy �k Ujguri�b�l sz�rmaznak �pp �gy, mint a magyarok is, �s val�di rokoni kapcsolatokat vallanak vel�nk, magyarokkal. Ez valahol egyezni l�tszik a sivatagok kialakul�s�rol, illetve annak k�vetkezm�nyeir�l alkotott te�ri�j�val. Az id�sebbek eml�kezhetnek arra, hogy a II. Vil�gh�bor� el�tt sok jap�n di�k keresett magyar levelez� partnert, hogy magyarul levelezhessen. Kiss teh�t elutazott Bels�-�zsi�ba, ahol kalandoz�sai k�zben Ujguri�t is felkereste. Leveleiben �rta, hogy k�t fontos dolgot tal�lt. Az egyik egy-egy falun�v, melyek pontosan olyan hangz�s�ak, mintha magyar falu nevek lenn�nek, a m�sik pedig az �satag cserepek.

R�vid id� ut�n elhagyta Ujguri�t, hogy tov�bbi kutat�sokat folytasson, de mindenk�pp sz�nd�k�ban volt oda visszat�rni, folytatni, amit elkezdett. Tanulm�nyozta K�r�si Csoma munk�it, �s tal�lt is egy utal�st arra, hogy K�r�si meg volt gy�z�dve a hely �s egy�ltal�n az ujgur rokons�g pontoss�g�r�l, csak �pp ideje nem volt m�r, hogy ezt hiteles form�ban a vil�g el� t�rja. Az 1842-ben �rt utols� level�ben, mint v�gakarat�ban azt is megjel�lte, hogy tov�bbi kutat�sokhoz az ut�kor hol tal�lhat �rt�kes adatokat.

„...KERESS�TEK, KUTASS�TOK, MERT AZ EG�SZ VIL�G EGYETLEN NEMZETE SEM TAL�L ANNYI KINCSET KULT�R�J�NAK GYARAP�T�S�RA, MINT A MAGYAR T�RSADALOM AZ �SI INDIAI KULT�RA T�RH�Z�BAN...” /K�r�si Cs. S./  Ez a szegedi D�m-t�r kereng�j�n is olvashat�.

Kiss, ett�l az id�t�l kezdve val�s�gos l�mak�nt �lt. Maxim�lis ig�nytelens�ge k�s�rte, amerre csak j�rt. Utaz�sait rendszerint gyalog tette, a kutat�sai sor�n felt�rt, �s �sszegy�jt�tt kincseit pedig nagy l�d�kban, vas�ton utaztatta k�l�nb�z� �llom�shelyeire.

Id�k�zben tudom�s�ra jutott, hogy a n�hai keny�rad�ja, majd kedvese, a moltrazi�i b�r�n� elhal�lozott. Odarep�lt �s megv�s�rolta a fest�i k�rnyezetben l�v� kast�ly�t. Egy�bk�nt a Passalaqua kast�lynak az id�k folyam�n t�bb nevezetess�ge is keletkezett. Itt kompon�lta Bellini a NORMA-t. Tov�bb�, a II. Vil�gh�bor� alatt az �p�let t�bbszintes pinc�j�ben tartott�k, nagy titokban Olaszorsz�g vezet� bankjainak aranyk�szlet�t, mik�zben az �p�let n�met katonai parancsnoks�gk�nt funkcion�lt. Kiss, a tov�bbi kutat�sai sor�n szerzett anyagot ezut�n egyenesen ide, Moltrazi�ba sz�ll�ttatta, m�g � tov�bbj�rta a vil�got.

L�maruh�ban l�togatott Magyarorsz�gra is �s �gy zar�ndokolt el Assisiba, ahol egy fergeteges besz�det mondott Szt. Ferenc eml�kezet�re. Ezt a besz�det az olaszorsz�gi egyh�zi szemin�riumokon ma is jegyzik �s tan�tj�k, mint „ASSISI BESZ�D”.

Az  OMNIA MUNDI alap�t�sa is az � nev�hez kapcsol�dik. Azt hirdette, hogy a kis nemzetek, ha fenn akarnak maradni, a nagyokkal kell �sszefogniuk. Nagy b�lcsess�g�re vall az a meg�llap�t�sa is, hogy gyermekek kez�be m�g j�t�kfegyvereket sem szabad adni, nehogy megszokj�k, id� el�tt megtanulj�k azok v�gtelen hatalm�t.

Nyitott szemmel j�rt-kelt a vil�gban �s mindent �sszegy�jt�tt, amit arra �rdemesnek tal�lt. Egy magyarorsz�gi l�togat�sa sor�n egy kiskunhalasi r�g�szn� a sz� szoros �rtelm�ben elkunyer�lta az Ujguri�b�l hozott �satag cser�pmaradv�nyait, mert azok a megt�veszt�sig hasonl�tanak bizonyos r�gi magyar leletekhez.

Vil�gcsavarg�sa k�zben tal�lkozott Habsburg Ott�val, aki felfigyelt rendk�v�li vil�gszeml�let�re, ez�rt bejuttatta Kisst az Eur�pa Tan�csba.

H�rneve �s gazdags�ga hamarosan elterjedt el�sz�r csak Como �s Moltrasio k�rzet�ben, k�s�bb Eur�p�ban. Ennek sz�mos pozit�vuma mellett negat�vumai is voltak. Keleten, de f�leg K�n�ban szerzett, felbecs�lhetetlen �rt�keivel m�zeumk�nt berendezett lak�sa nagy jelent�s�ggel b�rt tudom�nyos k�r�kben is. H�ress�g�t a b�n�z�s sem ker�lte el. A vil�gsajt�b�l is ismert egyik megr�z� t�rt�net az � csal�dj�r�l sz�l.

A nyolcvanas �vek k�zep�n elrabolt�k legkisebb le�ny�t, Gabit �s 5oo.ooo n�met m�rk�t k�veteltek �rte az emberrabl�k. Egy angol bar�tja, egy �gyv�d tan�cs�ra alkudoz�sba kezdtek, hirdet�seket adtak fel j�t�kony adakoz�sra utal� k�relemmel. Az �gy befolyt �sszeg 12o.ooo m�rka elegend� volt a gonosztev�knek. Az akci� csak megt�veszt�s volt az emberrabl�k megf�kez�s�re. A kapott adom�nyokat a csal�d pontosan visszafizette az adakoz�knak, miut�n a le�nyuk kiszabadult. A l�nyt, Gabit 149 nap ut�n egy este az utc�n kidobt�k egy aut�b�l. Megf�leml�tett�k, hogy ha b�rmit is tud �s azt el�rulja valakinek, meg�lik.  A tizenh�t �ves le�ny h�napokig hallgatott, de v�g�l az �gyv�d-bar�t b�tor�t�s�ra elmondta, hogy tudja a rabl�k nev�t �s holl�t�t. Azonnal a rend�rs�ghez fordultak.

 Fogs�ga alatt az egyik b�n�z� beleszeretett a sz�p sz�ke le�nyba, meg�g�rte neki, hogy nem hagyja megcsonk�tani /ugyanis azzal zsarolt�k a sz�l�ket /. Egy alkalommal m�g tort�t is vitt neki. A torta alatt kartonpap�rlap volt, amit eltett, de maga sem tudta, hogy mi�rt. Egyszer annyit l�tott a pap�ron, hogy nyomtat�s van rajta m�lynyomott bet�kkel. Elolvasni nem tudta, mert egy sz�k l�d�ban tartott�k egy pinc�ben, teljes s�t�ts�gben. Csak akkor l�tott f�nyt, ha enni adtak neki, napj�ban egyszer. Szabadul�sakor egy k�zeli pressz�b�l telefon�lt sz�leinek. Embertelen �llapotban volt testileg-lelkileg, de a meg�rz�tt pap�rt elolvasta, miel�tt eldobta. Akkor tudta azonos�tani a gyakran hallott nevek k�z�l a c�gjelzett cukr�szt, Luigi Picapetra-t. M�g a telefonsz�ma is a b�njelen volt. Amikor a rend�rs�g kivonult, nyomban letart�ztatt�k �t t�rs�val egy�tt. A banda feje elmenek�lt, D�l-Amerik�ban tal�lt mened�ket, de ott hamarosan meghalt. A banda egy m�sik tagja szint�n nagy beteg volt, aki a vallom�st�tel ut�n szint�n hamar meghalt. Az � vallom�sa is sokat seg�tett a b�n�gy felg�ngy�l�t�s�ben. Az utcai j�r�kel�k k�zt egy jelent�ktelennek l�tsz� n�nike is sz�lt a nyomoz�knak, hogy a cukr�sznak van a hegyekben egy elhanyagolt h�za, ott n�zzenek k�r�l.

 A helysz�nel�skor tal�ltak az udvaron egy el�getett fal�d�b�l maradv�nyokat, �s egy f�lredobott l�nck�tegben sok sz�ke hajat, amit azonos�tottak Gabi haj�val. A per sor�n kider�ltek r�gebbi �gyek is, k�vetkez�sk�pp a legkevesebb b�ntet�s 3o �v volt.

Az eg�sz csal�dot megviselte ez az embertelens�g, annyira, hogy az sz�tesett. A statisztik�k szerint is a hasonl� esem�nyek hat�s�ra, alig marad csal�d, amely ezt elviseli.

A Magyar Telev�zi�, bemutatott egy Vitrai Tam�ssal fiolytatott besz�lget�s�t, ahol legbens�bb �gyeir�l is tett n�mi eml�t�st. Elmondta, hogy szeretn� a tapasztalatait felaj�nlani a kicsiny, elszigetelt magyar n�pnek. B�r � maga angol �llampolg�r, a vil�g sz�mos hely�hez vonz�dik, de ha magyar cig�nyzen�t hall, akkor el�rz�keny�l. Csal�dja m�r nincs, ez�rt vett egy lak�kocsit, egy mindennel felszerelt aut�buszt, az volt a lak�sa, azzal j�rta Eur�p�t. �nmag�t kiss� vid�man, kis ir�ni�val „...�reg boh�cnak, olykor kalandornak, n�ha filoz�fusnak...” nevezte.

Fel�letesen olvasva, sok dolg�ban ellentmond�sosnak t�n� egy�nis�ge nagyon is c�lrat�r�, karizmatikus. Kinyilatkoztatta igaz�t, vagy igaznak hitt n�zeteit, amelyet a tud�s vil�g, ha nem is mindig ismert el fenntart�sok n�lk�l, de nem is vetette el.

Kiss Oszk�r Mearth 1990. aug. 26-�n v�ratlanul elhunyt, Kiskunhalason. Mag�t a Duna gyermek�nek tartotta, ez�rt v�gakarata szerint hamvait Szerbi�ban, Bezd�nn�l a Dun�ba sz�rt�k. Csal�dja a hatalmas, az �si k�nai kult�ra gy�ngyszemeib�l, a T�vol-keleti vil�g megannyi n�prajzi t�rgy�b�l �ll�, vagyont �r� gy�jtem�ny�t 199O-ben �rver�sre bocs�totta.