Eredm�nyes �jszakai gy�jt�s el� n�zt�nk, mert Ronkay m�r volt ezen a vid�ken, tudta, mire lehet sz�m�tanunk. A v�rakoz�s val�ban meghozta kell� jutalm�t: �letemben addig sohasem l�tott mennyis�gben rep�ltek fel�nk az �jszaka rovarai; fantasztikus lepk�ken t�l itt l�ttam el�sz�r t�z centi hossz�s�g� tutajpolosk�kat, elk�peszt� kab�c�kat, arasznyi bots�sk�kat -  �s az �rd�g tudja, mif�l�ket. �n voltam a nagy l�mpa �s a leped� kezel�je, a t�bbiek felv�ltva j�ttek-mentek a csapd�k k�r�l. Kedvez� l�g�raml�st fogtunk ki - amit�l persze nem csak a k�v�nt „j� �llatok”, hanem az egy�b legk�z�ns�gesebb v�ndorfajok is hemzsegtek, ezr�vel; akad�lyozt�k az �rdemi munk�t. A l�tv�nyt�l szinte megr�szeg�lten t�rdeltem a vizes f�v�n; s ekkor olyan meglepet�s �rt, amire nem sz�m�tottam: egy vil�gv�ndor bagolylepke, egy armigera belerohant a bal f�lembe. Nem egym�snak tal�lt�k ki ezt a k�t dolgot - m�rmint egy emberi f�let, meg egy k�v�r bagolylepk�t - h�t nem is f�rtek �ssze. Gyakori eset, hogy bagolylepk�k az esti f�nyekben rep�lve h�rtelen egy s�t�t zugba, ny�l�sba menek�lnek; nekem k�t „ilyenem” is volt a fejemen, nem csoda, hogy kisaj�t�tott egyet. A baj akkor kezd�d�tt, amikor megunva a pihen�st �jb�l a f�nyre k�v�nkozott. Csakhogy az a k�v�r d�g tov�bb m�szni nem tudott  - hisz alkalmi b�v�helye alig volt hosszabb, mint maga a lepke -  s �gy teljes p�nikban kezdte kapar�szni a dobh�rty�mat t�hegyes kis k�rm�csk�ivel. H�tr�lni nem tudott, mert lecsukott sz�rnyai sarkanty�k�nt visszatartott�k; megfordul�sa pedig nem is j�hetett sz�m�t�sba. �gy eml�kszem, egy pillanat alatt elm�lt minden addigi probl�m�m, amit a hegyi betegs�g okozott. El�sz�r magam pr�b�ltam megszabadulni elsz�nt inkviz�toromt�l, de ez teljesen rem�nytelen volt: a csipeszemmel – vakt�ban - csak a sz�rnyai cs�cs�t �rhettem el, am�g apr�nk�nt le nem szakadoztak; ett�l a sz�rnyt�peget�ses inzultust�l viszont olyan eszeveszett menek�l�sbe kezdett, hogy a dobh�rty�mat majdnem �tszak�totta. „Mind�ssze” h�sz percig tartott ez a behatol�si k�s�rlet a fejembe, amikor Michael vissza�rkezett esed�kes ellen�rz� k�r�tj�r�l. Seg�ts�g�vel annyit �rtem el, hogy m�r nem d�r�mb�lt a f�lemben �jszakai vend�gem, nem okozott �jabb f�jdalmakat - mert Michael egyszer�en betuszkolta - vagyis alighanem agyonnyomta tompa hegy� csipesz�vel a szerencs�tlen p�r�t; de kiszedni m�r nem tudta.

Itt el kell mondanom, hogy d�n bar�tunk akkur�tus, hat�rozott egy�nis�g - �s a kellet�n�l, bizony, sz�gletesebb mozg�s� lepk�sz, aki darabos k�zmozdulataival nem kifejezetten agym�t�tekre hivatott. Ma sem tudom igaz�n, hogy a lepke, vagy az „agyseb�sz” okozta-e a nagyobb k�rt f�lem �llapot�ban. Term�szetesen j� sz�nd�k�hoz egy fikarcnyi k�ts�g sem f�rhetett: � megtette, amit lehetett; de ett�l az embertelen f�jdalomt�l �s k�nvallat�st�l teljesen megs�ket�ltem. V�ratlan kalandom �lland� f�lhasogat�sban �s sz�d�l�ses egyens�ly el�gtelens�gben cs�csosodott ki.