A magyar lepk�szek exped�ci�ik sor�n sok �rdekes �s k�l�nleges t�jra eljutottak m�r, de azt hiszem, a legkiterjedtebb �s egyben a legeredm�nyesebb munk�t �pp Tajvanon tudtak v�gezni.

Ebben a k�tetben csup�n k�t ilyen ciklus t�rt�n�sei, �s az ezekkel �sszef�gg�sbe hozhat�, jellegzetesen tajvani dolgok, �ltal�nos tajvani inform�ci�k ker�ltek eml�t�sre, ami csak t�red�k volt a t�bb, mint harminc�t k�ldet�snek. �s m�g nincs v�ge. Azt soha nem lehet kimondani, hogy k�sz, befejezt�k! Olyan t�k�letes munk�t nem lehet v�gezni egy ter�leten, hogy hitelt �rdeml�en minden ott �l� faj kimutathat� legyen. El�sz�r is az�rt, mert vannak olyan ritk�n el�fordul� �llatok, amelyeket csak sok�venk�nt van lehet�s�g�k, vagy ink�bb szerencs�j�k a kutat�knak kimutatni. M�sodsorban az�rt, mert a fauna �lland�an v�ltozik. A kontinensekt�l t�voli szigetekre ez kev�sb� �rv�nyes, de a kontinensek k�zel�ben – ilyen helyzet� Tajvan szigete is - �lland�an vannak �jak, �s a kontinensr�l m�g �jabban berep�l� olyan fajok, amelyek kor�bban nem szerepeltek a sziget faun�j�ban.

Ezek kapcs�n hamarosan kialakult a tajvani tudom�nyos vil�g, els�sorban a Tajchung Egyetem �s a Magyar Term�szet Tudom�nyi M�zeum �llatt�r�nak kutat�i k�z�tt egy gy�m�lcs�z� kapcsolat, amely lehet�v� tette, hogy amat�r�k �s hivat�sos rovar�szok zavartalan munk�ikkal napjainkig m�r k�zel sz�z �j lepkefajt mutathattak ki, �rhattak le a tudom�ny sz�m�ra.

�gy eshetett meg az is, hogy egy �ltalam fogott bagolylepke �jdons�got annak le�r�ja, Dr. Ronkay L�szl� muzeol�gus, tiszteletb�l, vagy ink�bb figyelmess�gb�l gyermekemr�l, Kov�cs N�r�r�l „Stenoloba nora” – nak nevezte. �s ugyan csak �gy �llhatott el� az az �llapot, hogy gy�jtem�nyem 3 faj tajvani holot�pust, �s 17 faj paratipust tudhat mag��nak. Ezen fel�l a 660 araszol� lepkefaj 2815 p�ld�ny�b�l 263 p�ld�ny  - ami el�zetes becsl�s szerint 117 faj -, megfelel� irodalom �s �sszehasonl�t� anyag hi�nya miatt meghat�rozatlan, melyekb�l 97-nek eleddig a csal�dnev�t se lehetett kider�teni. Nyilv�nval�, hogy sok, eddig ismeretlen faj b�jk�l m�g azokban a dobozokban, �s vizsg�latuk �pp most van folyamatban.

Kor�bban m�r eml�tett egy�b j�rul�kos eredm�nyekr�l is sz�t ejtve, m�s rendek �llataib�l is rendszeresen hozunk hazai vizsg�latra p�ld�nyokat, melyek k�zt tizenk�t �j orm�nyosbog�rfajt, sok gy�szbog�rfajt, tov�bb� polosk�kat, kab�c�kat siker�lt felfedezni.

Az eml�tett tajvani egyetemi kapcsolat alapj�n a kutat�s folytat�dik. Igaz, m�r nem oly nagy er�kkel, mint a kezdetekben, de tov�bbra is lesznek �j, �s m�g �jabb fajok, amik a magyar lepk�szek keze nyom�n ker�lnek k�ztudatba. Az el�rt, csod�s eredm�nyekr�l sz�l� hivatalos kiadv�nyok, �s az esem�nysorozat, amelyeket itt olvashattunk, val�j�ban csak egy�ttesen lehet kerek eg�sz. Azt is nagyon j�l tudjuk, hogy az eredm�nyek el�r�se mindig okoz csal�d�sokat, mindig marad ut�nuk egy-egy kis hi�nyjel. Mert a sikerekhez vezet� �t sokkal fontosabb, sokkal vonz�bb, izgalmasabb, mint a c�lba �r�s. Maga az eredm�ny m�r a folyamat lez�r�sa, amit�l m�r nincs tov�bb!  Ha azt akarjuk, hogy legyen, h�t �j utakat, �j t�rekv�seket kell keresn�nk, amiket csak az �jabb exped�ci�k sor�n lelhet�nk meg.

Azt nem tudhatom, hogy ennek az exped�ci�sorozatnak lesz-e folytat�sa, �s ha lesz, abban jut-e nekem is egy-egy kis szelet, de amit eddig tettem, olyan �lm�nyeket, eml�keket hagyott bennem �r�k�l, amiket fel�l�rni nem lehet, de gyarap�tani igen, ak�r �letem v�g�ig an�lk�l, hogy elhalv�nyulna annak var�zsa, vagy megunn�m. A sz�p �lmok val�ra v�ltak, de n�h�ny �v t�vlat�b�l hat�rozottan �ll�thatom, hogy a val�s�g sokkalta szebb, sz�nesebb. H�la a Vil�gegyetem Nagy �p�t�mester�nek, hogy ez nekem is megadatott.